Gyermekvédelem

Az internet számos lehetőséget rejt a gyermekek számára a tanulásra, kapcsolatteremtésre és szórakozásra. Azonban ezzel párhuzamosan ki vannak téve online veszélyeknek is, mint például a káros tartalmak, online zaklatás, adathalászat vagy a személyes adataikkal való visszaélés. A gyermekvédelem célja, hogy biztonságos online környezetet teremtsen számukra, felkészítse őket a potenciális kockázatok felismerésére és kezelésére, valamint tudatos és felelősségteljes internethasználókká nevelje őket.

Az online gyermekvédelem a gyermekeket az online térben fenyegető kockázatok és veszélyek csökkentésére irányuló különféle megközelítések összessége. Minden felnőtt közös felelőssége megvédeni a gyerekeket ezektől a veszélyektől. Minden szereplőnek megvan a maga feladata, amellyel segítheti a gyerekeket és fiatalokat abban, hogy ki tudják használni az internet adta lehetőségeket, hogy megtanulják a digitális műveltség alapjait és ellenállóvá váljanak a digitális jóllétük és védelmük érdekében. Mivel az online gyermekvédelemnek nem létezik egy általános meghatározása, ezért egy olyan komplex megközelítést használ, amely segítségével biztonságos, az életkornak megfelelő, befogadó és részvételen alapuló teret tudnak kiépíteni a gyerekeknek és fiataloknak, mely a következő területeket érinti.

• válasz, támogatás és személyes segítség a fenyegetésekkel szemben
• a veszély megelőzése
• egészséges egyensúly kialakítása a védelem és a lehetőségek között, hogy a gyerekek tudatos digitális állampolgárokká válhassanak
• a gyerekek és a társadalom jogainak és felelősségének kialakítása és érvényesítése

Továbbá a technológia és a társadalom gyors fejlődése és az internet határok nélküli jellege okán a gyermekek online védelmének rugalmasnak kell lennie és gyorsan kell alkalmazkodnia a változásokhoz annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon működni. A technológia fejlődésével új kihívások jelennek meg. Ezekkel a legjobban akkor tudunk megküzdeni, ha közösen, globális közösségként keresünk új megoldásokat.

A személyes adatok védelme valójában nem az adat, hanem a mögötte álló személy védelméről szól. Az adatai felett mindenki maga rendelkezik. Személyes adatnak minősül minden olyan információ, ami az adott emberrel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható, rá vonatkozik. Mára a személyes adatok az online tér fizetőeszközévé váltak, jelentős piaci értékük van. Az ingyenesnek tűnő internetes szolgáltatások, közösségi terek egy része még mindig a felhasználók személyes adatainak jogtalan összegyűjtésére és felhasználására épül.

A kockázatok elkerülését és a lehetőségek kiaknázását a körültekintő letöltések, a megfelelő és folyamatosan frissített adatvédelmi beállítások, és a gyermekekkel folytatott párbeszéd is segítheti.

• személyes adatokkal való visszaélés (pl. zsarolás, kéretlen üzenetküldés, személyiséglopás és zaklatás, stb.)
• személyes adatok illetéktelen megszerzése (pl. adathalászat, csaló nyereményjátékok, stb.)

Magyarországon 14 év alatt kizárólag szülő, 14 és 16 év között a szülő és a gyermek közösen, 16 év felett pedig már maga a fiatal is tehet érvényes adatvédelmi jognyilatkozatot, például regisztrálódhat valamely online játékra, közösségi média-alkalmazásra.

• Vizsgálja meg alaposan az adatvédelmi szabályzatot, ha a gyermeke regisztrál egy újszolgáltatásra!
• Az első használat előtt minden esetben nézzék át és módosítsák megfelelően az adatvédelmi beállításokat!
• Ne legyenek nyilvánosak a gyermek személyes fiókjai (pl. olyan közösségi oldalakon, mint a Facebook, Instagram, TikTok, stb.)!
• Csak legális alkalmazásboltból töltsön le játékokat, applikációkat!
• Minden új letöltésnél nézze meg az alkalmazáshoz tartozó engedélyeket, és azok alapján döntsön a letöltésről
• Időről-időre nézze át és amennyiben szükséges módosítsa az adatvédelmi beállításokat!

A fiatalok online média használata kapcsán elsősorban a szülők feladata felmérni a valós kockázatokat és felismerni a gyorsan változó médiakörnyezet által kínált lehetőségeket.

A tartalomszabályozás rendkívül nehéz kérdés, hiszen azt kell eldönteni, hogy mely tartalmak ne kerüljenek a fogyasztók, s különösen a kiskorú felhasználók elé. A tartalmak szűrésével, blokkolásával mint eszközzel azért is kell óvatosan bánni, mert egyrészt ellentétes a véleményközlés szabadságának elvével, másrészt a tartalom sohasem csak egyféle módon értelmezhető, megítélése mindig a megformálás, az elbeszélés konkrét megjelenítésétől és a befogadók kulturális pozícióitól függ.

• Tartsák be az életkori korlátokat és a korhatár-besorolás ajánlásait a filmek és videójátékok esetében is!
• Ne engedjék gyermeküket az engedélyezett életkor elérése előtt regisztrálni a közösségi média-oldalakra!
• Tegyék megközösen az első lépéseket a közösségi média világában!
• Ha kisgyermekekre káros tartalommal találkoznak, jelentsék valamelyik hotline szolgálatnál!
• Figyeljenek arra, hogy a gyermekek által használt eszközök beállításai biztonságosak legyenek!
• Beszélgessenek sokat gyerekükkel az online térben szerzett élményekről!

Napjainkra az online médiakörnyezetben az információ hitelessége alapkérdéssé vált. Végtelen számú forrásból tájékozódhatunk, azonban az információk eredete, szerzője, sokszor nem, vagy csak komoly utánjárással ismerhető fel. Ezek nagy részének célja a társadalmi elbizonytalanítás (részigazságokra épülő félreinformálás), illetve a felhasználói kíváncsiságot, szenzációéhséget kihasználó, a tények eltorzításával, konstruálásával és ironizálásával történő profitszerzés.

• Tanítsuk meg gyermekeinket a tény és a vélemény megkülönböztetésére!
• Keressük a megbízható információforrásokat, ne döntsünk megalapozatlan hírek alapján!
• Tájékozódjunk minél többféle forrásból!
• Beszélgessünk sokat gyermekünkkel az online térben szerzett információkról!

Az online médiahasználat mára a gyermekek és fiatalok személyiség fejlődésének egyik kulcskérdése lett, ezért nagyon fontos az azzal kapcsolatos szülői szerepértelmezés. Kamaszkorban különösen nagy jelentősége van az adott személyiség online térben való megjelenésének, bemutatkozásának, és az internetes jelenlét formáinak, például a megfelelően felépített közösségi profil kialakításának, illetve a kortársak visszajelzéseinek, értékeléseinek.

• Ki láthatja a posztot?
• Nem árul el túl sokat magáról?
• Miért akarja megosztani? Elismerés miatt, dühből, félelemből?
• Nem mutat be előnytelenül?
• Nem fog megsérteni, megbántani vele valakit?
• Van-e esély rá, hogy valaki félreérti?

A technológiai változások a médiaeszközökkel kapcsolatos félelmeket is alakítják. Míg régebben a túlzott tévézéstől, ma az okostelefon, az online videojáték, illetve a közösségi média túlhasználatától és az ezektől való függőségtől féltjük gyermekeinket.

• Ne használjunk túl sok alkalmazást, illetve online platformot!
• A gyerekekkel egyeztetve szabályozzuk a képernyőidőt!
• Tartsunk tudatosan képernyőmentes órákat, akár napokat!
• Keressünk gyermekünk számára érdekes offline programokat!
• Legyen a médiahasználat kiemelt, értékes szabadidős, vagy elmélyült munkatevékenység!

A szülőknek sincs könnyű dolga a digitális világban, hiszen ezen a területen nincsenek bevált nevelési minták. A gyermekek egyre intenzívebb online jelenléte pedig tovább mélyítheti - az eltérő eszközhasználatból és attitűdből következő - digitális generációs szakadékot.

• Óvodás kor alatt lehetőleg minimalizálja a képernyőhasználatot!
• Szülőként törekedjen a képernyőidő és az elérhető tartalmak ésszerű szabályozására!
• Fontos, hogy a gyermekek válogatott tartalmakkal találkozzanak!
• Alakítsa ki a család online szabályait!
• A gyermekek számára a szülők az elsődleges minták!
• Az első mobileszköznél közösen fektessék le a használattal kapcsolatos szabályokat!
• Kamaszkorral őrizze meg a bizalmi kapcsolatot!

A képernyő előtt eltöltött idő önmagában nem a függőség mércéje, így annak szűkítése, illetve csökkentése nem biztosíték, például a testképzavarok, vagy a játék-, vagy lájkfüggőség kialakulásának elkerülésére.

Problémás médiahasználatról akkor beszélünk, amikor felborul az egyensúly a médiahasználat és az élet egyéb területei között, amikor egyre fontosabbá válik gyermekeink számára a jelenlét valamely eszközön, vagy alkalmazásban (közösségi platform, játék, sorozat), és emiatt hanyagolja másfajta tevékenységeit.

A függőség ezzel szemben szenvedélybetegség, kóros állapot, amely evés és alvászavarokat, depressziót okozhat és amely azonnali beavatkozást, terápiát igényel.

Fontos tudni, hogy a digitális tevékenység során keletkező, hozzánk köthető adatokat, információkat digitális lábnyomnak nevezzük. Ezeknek az online identitás szempontjából különösen lényeges része rendszeres karbantartást (például törlést, frissítést) igényel.

A 12-18 évesek identitása jórészt az online környezetben fejlődik, ahol az offline és online személyiségek sokszor nincsenek szinkronban. Ezért fontos tudatosítani, hogy a valóságos és a virtuális személyiség ma már nem elválasztható, mert a gyerekek egyaránt valóságként élik meg mindkettőt.

Bár a tartalomszabályozás nehezen birkózik meg az iróniával, a többértelműséggel, a fikcióval és a művészi minőséggel, abban mégis erős a közmegegyezés, hogy a serdülőkor előtt a tartalomszűrés a gyerekek életkori sajátosságai miatt elkerülhetetlen, mivel a szorongás, a félelem, a félreértés és a vizuális sokk egyaránt komoly károkat okozhat a gyermekek testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődésében.

Az állam, a szolgáltatók és a családok közös feladata, hogy megteremtsék azt a védőhálót, melynek segítségével az online világban is biztonságban tudhatjuk gyermekeinket. A korhatár-besorolás, a hotline-szolgáltatások, a szűrőszoftverek mellett az oktatásnak, a tudatosításnak ebben különösen fontos szerepe van.

• Az internet térhódításával arányosan nő a gyermekek internetezését felvilágosítással és szűrőkkel is védő szülők száma
• A kiskorúak biztonságos internethasználata érdekében biztosítani kell a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható szűrőszoftverek letölthetőségét
• Fontos a folyamatos szülői felügyelet és a rendszeres beszélgetés a gyermek online élményeiről

Adatvédelmi kérdésekben az adatkezelőhöz, probléma esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalához érdemes fordulni.

• Vizsgálják meg alaposan az adatvédelmi szabályzatot új szolgáltatás használata előtt
• Rendszeresen ellenőrizzék és frissítsék az adatvédelmi beállításokat
• Kövessék nyomon a gyermek online tevékenységeit
• Szükség esetén kérjenek szakmai segítséget

Az internet térhódításával arányosan nő a gyermekek internetezését felvilágosítással és szűrőkkel is védő szülők száma. A kiskorúak biztonságos internethasználata érdekében szolgáltatóként mi is biztosítjuk a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható szoftverek (szűrőszoftverek) letölthetőségét és ezt követően azok ingyenes használhatóságát minden érdeklődő előfizető szülő számára.